„LEADER RELOADED” ELARD konferencia

Az ELARD nemzetközi nonprofit szövetség, amely a vidéki területek kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését biztosítja. Az Európai LEADER Szövetség több mint 2000 helyi akciócsoportot tömörít 24 országból (Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, FYROM-Macedónia, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország).

A 2018. évi LEADER konferencia középpontjában a 2021-es esztendő állt, a következő programozási időszak kihívásai. „Mi a CLLD megközelítés megvalósításának jelen állapota? Az elkövetkező időszak szakmapolitikája és tendenciái hogyan hatnak ránk (HACS-okra) és mindez az új KAP keretrendszeren belül hol és hogyan kap helyet? Melyek az erősségei a többalapos CLLD megvalósításnak és hogyan válik a helyi közösségek hasznára ezen módszer? Hogyan egyszerűsíthetünk és javíthatjuk munkánk hatékonyságát? Hogyan erősíthetjük együttműködéseinket?”  - ilyen központi kérdésekről cserélhetett eszmét a számos tagállamból érkezett több, mint 200 résztvevő.

A 2018/19. évek portugál elnöksége alatt az ELARD lehetőséget kíván adni tagjainak és általuk a HACS-ok közösségeinek a fenti kérdések megválaszolására, valamint közös elemző és kreatív munkára is.

A beszámoló szakmai része előtt szeretnénk kifejezni köszönetünket miniszter úr felé, amiért lehetőséget biztosított HACS képviseletre is az ELARD éves nagy konferenciáján. Ennek az a fő jelentősége, hogy így lehetőség nyílik az európai LEADER folyamatokra való kitekintésre, és a beszámolókon keresztül az Irányító Hatóság, a Magyar Államkincstár és a 103 helyi akciócsoport tájékoztatására is.

PROGRAM

2018. szeptember 26.

2018. szeptember 27.

A Hotel Évora **** adott otthont a rendezvénynek, ahol reggel 9 óráig regisztrálhattunk. A konferencia moderációját Pedro Brosei és Rui Batista biztosította, mindketten régi szakértői a LEADER megközelítés megvalósításának.

Josefine Loriz-Hoffmann, az Európai Bizottság DG AGRI igazgató asszonya előadásának indítójában kiemelte, hogy a LEADER a vidékfejlesztés alapja, a kapocs az európai és a helyi szint között, ezért 2020 után is meghatározó eleme lesz a KAP-nak és a Vidékfejlesztési Programnak is.  Az igazgató asszony szerint a KAP-nak a jövőben szorosabb kapcsolatot kell építenie más alapokkal hatékonyságának javítása érdekében. A LEADER program lényegében a KAP minden céljához, sőt, azon túl is képes számos célhoz kapcsolódni (az élelmiszeriparhoz, az agrárfejlesztésekhez, a hátrányos helyzetű térségek problémájához). A LEADER része a CLLD módszernek és egyben egy alkalmazott eszköze is a KAP-nak.  A városi CLLD lehetőséget ad a városoknak is akár egy a LEADER-ekhez hasonló európai szintű együttműködésre, közös fellépésre a jövőben.

A DG AGRI célja, hogy a jövőben kevesebb központi szabályt alkalmazzon, amely biztosítaná a tagállamok számára, hogy intézkedéseiket és alkalmazott eszközeiket még nagyobb szabadsággal tervezhessék.

Tóth Péter, ENRD Contact Point, szakértő előadásában az ENRD által elkészített kérdőívezés eredményeire tért ki. A kérdőívet 710-en töltötték ki, 65%-ban megvalósítással foglalkozó szakemberek. Általánosságban egyszerűsítésre, koordinációra, és teljes bevonásra van a mai LEADER társadalomnak leginkább igénye a felmérés szerint. (az alábbi dián az ENRD HACS-okat támogató tevékenységeiről olvashatunk)

A LEADER megvalósítás kulcselemeiként az alábbiakat említette: 1. „bottom up”, 2. helyi partnerségek és 3. egy adott térségre fókuszáló Helyi Fejlesztési Stratégia.  A 2020 utáni időszakban az alábbi stratégiai elvekre kellene még nagyobb hangsúlyt helyezni Herr Lukesch szerint: 1) az identitás erősítése, 2) helyi szereplők képességeinek fejlesztése 3) helyi szintű szervezeti keretek biztosítása 4) a vállalkozói szellem bátorítása 5) víziók készítése 6) felelősségvállalás. (ausztriai HACS-októl tudtuk meg, hogy náluk nincs „Gazdaságfejlesztési” korlát, és preferálják a HACS által vezetett, saját forrásból megvalósított nagyobb volumenű, akár több éves átfogó ernyőprojektek  finanszírozását is, ezeknél sincs korlát az összeget tekintve.)

A délután „mini-plenáris” előadásokon vehettünk részt, több témakör közül választhattunk: 1) A Kohéziós politika 2020+ céljai és a LEADER/CLLD megvalósítás. 2) A LEADER/CLLD és a vidéki társadalmi-gazdasági kihívások 3) A LEADER/CLLD és az „Okos Falvak” program 4) A HFS-ek disszeminációja és eredmény orientált tervezése.

Az Okos falvak mini plenáris ülésen több előadást is hallhattunk a program fogalmi pontosításáról, különféle tagállami elképezlésekről és jó gyakorlatokról is. A magyar előadó, Mudri György jelezte, hogy pilotként elindítottak egy ún. „Smart Ökosocial Villages” programot, amelynek célja a „smart village” definíció pontos meghatározása. Második fázisban szeretnének több projektet is támogatni, több témakörben (mint a kultúra, agrárium és a klímaváltozás).

Az osztrák kolléga, Stefan Niedermoser felvetette, hogy Tirolban az is elképzelhető, hogy az Okos Falvak önálló intézkedésként akár tervezhetővé válik a LEADER- vagy a tartományi Vidékfejlesztési Programban a 2020-as időszakban.

A szeminárium résztvevői több kérdés megválaszolásába is bevonásra kerültek, kiscsoportos munka keretében: 1) Milyen segítségre lenne szükség , hogy az Okos Falvak Program (OFP) bekerüljöna  HACS munkába? 2) Hogyan tudnánk elképzelni az OFP bevonását a LEADER munkába? 3) Hogyan erősíthető a bizalom a HACS-ok és az IH között? 4) Milyen többletértéket adhat a vidéknek az OFP?

A kérdésekre adott közösségi válaszokból összefoglaló előadást a második napon a műhely vezetőnője tartott, a többi három témakörben zajlott mini-plenárisok esetében is.

Este Evora belvárosában egy „networking dinner” keretében megismerkedhettünk portugál férfi népdalokkal, és elmélyíthettük kapcsolatunk a cseh hálózat képviselőivel, szakértőivel.

2018. szeptember 28.

A záró nap első felében a mini plenárisok összegző előadásait hallgathattuk végig, ezek néhány gondolatát az alábbiakban, dióhéjban leírom:

• a LEADER program nagy ereje, hogy valódi helyi fejlesztési irodákat működtet folyamatosan;
• a HFS-eknek az adott térség egyediségére szükséges fókuszálnia;
• bár elhagyták az alapelvek közül a nyolcadikat (a kiadások ellenőrzése), ez mégis számos tagállamban megmaradt;
• egy ún. „LEADER ERASMUS” nagyban segítené a LEADER csoportok közötti tapasztalatcserét, a több évtizedes tudás, tapasztalat megosztását;
• disszeminációs és monitoring tervet szükséges lenne minden HACS-nak elkészíteni, amely egyrészt projekt szinten, HACS önértékelés szinten és HFS szintén is elvégezné az értékelést és az eredmények terjesztését, megosztását;
• J.M. Courades gondolatai: „a demokráciák ma veszélyben vannak Európában. Fontosabbnak tartom a demokráciát, mint a fejlesztést, mert a demokrácia a fejlesztések keretfeltétele.”
• A térségek közötti együttműködéseknek nagyobb szerepet kellene adni;
• a LEADER nem az egyetlen megoldás a vidék problémáira, egy HACS-nak nem kell mindennel foglalkoznia;

A konferencia számomra egy olyan európai körképre való rátekintésre adott lehetőséget, amelynek ritkán vagyunk részesei. Olyan dimenziókban enged szabad teret a gondolkodásnak, amelynek helyi szinten, a napi monotonitásban, realitásban talán értelme sincs, holott a jövőről szól, amelynek alapjait ma vetjük el. Ehhez kapcsolódóan több gondolatcsíra is megfogalmazódott bennem. A hazai LEADER/CLLD megközelítés megvalósításában nagy segítséget nyújtana néhány kezdeményezés, véleményem szerint:

• évente egy kétnapos LEADER/CLLD szakmai találkozó, ahol az aktualitásokon túl megismerkedhetnénk tematikusan egymás jó gyakorlataival, valamint lehetőség nyílna európai kitekintésre, a városi CLLD folyamatok megismerésére, és a jövőn való közös elmélkedésre is.
• az állandó nemzetközi jelenlét biztosítása: 1) az ENRD által indított tematikus műhelyekre állandó HACS delegáltak megválasztása, és a folyamatos részvétel biztosítása, természetesen a tapasztalatok országos szintű visszacsatolásával 2) a General Assembly HACS képviseletének felülvizsgálata, újra pályáztatása 3) az ELARD éves nemzetközi konferenciáján való részvétel 4) az évente megszervezésre kerülő LINC-en való magyar csapat részvételének biztosítása.
• a hazai eredmények hatékonyabb kommunikációja és a jó gyakorlataink hazai szinten való átadása, majd nemzetközi kommunikációja – ezáltal a LEADER/CLLD program hazai és nemzetközi megítélése is javulna, valamint az egyes csoportokban, vezetőkben, projektgazdákban felhalmozott tudás átadásra kerülne. (ehhez több kommunikációs eszköz is alkalmazásra kerülhetne – kiadványok, kisfilmek, sajtómegjelenések… stb.)
•  

2018. október 10.

A beszámolót készítette:

Páliné Keller Csilla s.k.

az Alpokalja-Fertő táj HACS munkaszervezet vezetője

MNVH tanácstag, volt MNVH elnökségi tag, LEADER szakosztály vezető