I. VIDÉK OLIMPIA

-t tartottak Fertődön, a Madách sétányon, szeptember 8-án Fertőd Város Önkormányzata és az Alpokalja-Fertő táj Vidékfejlesztési Egyesület szervezésében.

A VIDÉK OLIMPIA CÉLJA
A hagyományteremtő rendezvény azzal a szándékkal valósult meg, hogy Fertőd város és térsége településein
élők összemérhessék erejüket, tudásukat, találékonyságukat egy játékos vetélkedő keretében, új kapcsolatok,
térségi együttműködések kialakítására kerülhessen sor és mindezek mellett tartalmasan szórakozhassanak a
nézőkkel együtt.
AZ I. VIDÉK OLIMPIAI JÁTÉKOK
 
A JÁTÉKOK ÁLLOMÁSAI
Az egyes állomásokat a térség történetéhez kapcsolódó legendákhoz, hagyományaihoz, gasztronómiájához kapcsoltuk. Összesen 10 állomás került kialakításra. Minden állomáson egy állomásvezető és egy segítő állt, akik elmondták az egyes csapatoknak a pontos feladatot és annak végrehajtását, majd egy értékelő lapra felvezették az egyes csapatok teljesítményét.
AZ EGYES ÁLLOMÁSOK ELNEVEZÉSEI ÉS TÖRTÉNETÜK:
A fertei halászok
A Fertő-Hanság a Kárpát-medence egyik legnagyobb vízi világa volt a 19. századig. Az északi-szél feltámadásakor a víz a part felé sodorta a halakat, ilyenkor tapogatóval vagy kézzel halásztak a csíkászok és pákászok. Süttör lakói a 16. századig főleg halászatból éltek. A halászokat nagy becsben tartották, a kocsmákban külön asztaluk volt, ahova nem ülhetett senki rajtuk kívül.
 
Fertei zöldségek
A „fertei” földeknek köszönhetően a „hegykői zöldségek” gyűjtőnéven (a hegykői zeller, a zöldsé  (fehérrépa), a sárgarépa és a hagyma) messze földön híressé lettek. A Fertő tó mesterséges visszaszorítása előtt többször kiöntött, így olyan ásványi- és egyéb fontos anyagokat juttatott el a talajba, amely még termékenyebbé tette. A zöldségtermesztés meghonosítását egyesek a 16. században élt nagycenki remetének tulajdonítják, mások Csetkovics István hidegségi plébánosnak…
 
Horvát lakodalmas
A térségünk területén élő gradistyei horvátok 2 csoportra oszthatóak, a Fertő partján élő kájkávokra és az Alpokalján élő csákávokra. Mindkettő csoport Szulejmán szultán 1532-es bécsi hadjáratát követően, Nádasdy Tamás bán hívására érkezett a nyugati határvidékre Velika környékéről. A horvátok lakodalmasának hagyományát a mai napig őrzik településeink. Fertőhomokon az adventi időszakban történtek a lánykérések, a vendéghívót minden házban borral és kaláccsal kínálták meg.
 
A Kékfrankos legendája
A soproni borvidéken található az ország legnagyobb kékfrankos ültetvénye, 1136 hektáron. A legenda szerint, amikor Napóleon serege elfoglalta Sopront, nagy mennyiségű vörösbort fogyasztottak. A helyi gazdák észrevették, hogy a katonáknál két fajta pénz van: a fehér, ami a „háborús”, és a „kék”, amely régi időkből származott és értékesebb volt. A gazdák csak a „kék” pénzért cserében mértek ki bort és fizetéskor csak ennyit mondtak: „kék frankot!”
 
Kisalföld
A Kisalföld legnyugatibb része a Keleti-Alpok felgyűrődése során a Pannon- és a Bécsi-medence határán alakult ki. Egységes tájként az alsó-ausztriai Lajta-hegységig tart. Ez a terület a 17-18. századig egységes, több, mint 600 km2 kiterjedésű vízi világ volt, az ott lakók települései közül néhányat egész éven át csak csónakkal közelíthettek meg. A Fertőt és a Hanságot csak 1912-ben a mexikópusztai (ma Fertőújlak) zsilip segítségével tudták szétválasztani. A mélyebb hansági területek kiszárítását pedig az ötvenes
években (ifjúsági építőtáborokkal) megépített Hansági-főcsatornával sikerült elérni.
 
A lédeci létra
Talán sokan nem tudják, hogy Sopronhorpács települést a 15. századtól Lédecként említik. Lédec lakossága a történelem során tisztességről és különösen összetartásáról tett tanúbizonyságot. Ezt regéli nekünk a „lédeci létra” története is: Nagy-Lédecen keresztbe vitték a létrát az erdőn, mert a földesúr megtiltotta nekik, hogy fát vágjanak. Ám azt is megparancsolta nekik, hogy varjúfészkeket pusztítsanak. A furfangos lédeciek így amelyik fa a létra útjába került, azt kivágták…
 
Madárvárta
A Fertő-Hanság Nemzeti Parkot 1994-ben avatták fel. A Fertő-táj közel 40 ezer madárnak nyújt otthont. A ramsari területek kiemelkedő jelentőségű madárélőhelyek Európában. A határ révén magyar és osztrák oldalon külön fejlődött az ökoturizmus és a madár monitoring. Napjainkban nélkülözhetetlen, hogy a madarászatban és a madarak monitorozásában rejlő gazdasági és tudományos potenciál feltárása határon átnyúló együttműködéssel történjen meg.
 
Pákászokcsíkászok nyomában
A pákászok abból éltek, amit a lápvidék készen adott, begyűjtötték a természet adta kincseket. A bocskor alá egy gyékényből font, kb. 40 cm átmérőjű kör formájú talpat kötöttek, hogy az ingoványos talajba ne süppedjenek bele, miközben tapogattak a háromágú lápi botjukkal. A csíkász a halász egy fajtája volt, elsősorban sűrű fonású varsával dolgozott. A csík az egykori lápvidéknek a mocsári talajba magát befúró ikonikus halfajtája. Horgászatát, a csíkászatot a 19. századig a halászat külön ágazataként tartották számon.
 
Pocichterek puttonya
Sopron és környéke mindig a kétajkúságról volt híres, ezért a poncichtert szó jelentését is itt kell keresnünk. A szó a német Bohnenzüchner-ből ered, ami annyit jelent, hogy babtermelő, de valójában a németajkú szőlősgazdákat nevezték így, akik a szőlő töve mellé babot is ültettek. Az 1800-as évekig a fehér szőlő volt az uralkodó, az 1890-es filoxéravészt követően került előtérbe a kékfrankos szőlő telepítése. Borászaink tudnak nagyértékű vörösborokat készíteni, de lehetőség nyílik kései szüretelésű, aszú jellegű borok készítésére is.
 
Kétkeréken
Térségünk büszkesége a nemzetközi és térséget egy egészként kezelő kerékpárút hálózat, amelynek teljes körű kiépítését a 2008-as évben tűztük ki célul. Több, mint 2 milliárd Ft került térségünkbe a hálózatfejlesztés teljességének elérése érdekében az elmúlt évtizedben. A Leader program külön intézkedéssel több, mint 200 millió forint támogatással segítette a folyamatot, ezáltal kiegészítő jellegét erősítve a térségben. A kerékpáros mintatérség program megvalósítása nemcsak közlekedésfejlesztésben kiemelkedő eredmény, hanem térségünk településeinek példaértékű együttműködési modellje is egyben.
 

A Játékok menete

Az olimpiai játékok természetesen a csapatok bevonulásával és az olimpiai láng meggyújtásával kezdődtek. Az ünnepélyes köszöntőket a Himnusz közös meghallgatása követte, majd a csapatok bemutatkozása.

A 10 csapat bevonulást követően rövid, saját indulókkal mutatkozott be, amelyek ennek a szeptember 8-I napsütéses szombat délelőttnek megadta a remek hangulatát, és egyben megmutatta, hogy a versenyzők mindenre felkészülve
érkeztek, és életüket-vérüket adják saját mikrotérségeik dobóra juttatásáért…
A csapatok az egyes általuk kihúzott állomáson kezdték meg a versenyt, amely forgószínpadszerűen folytatódott. A küzdelem óriási volt, a nagyon nehéz, mókás, erőt próbáló, együttműködést erősítő egyes feladatok próbára tették a csapattagokat és szurkoló táboraikat egyaránt.
A verseny pillanatait megörökítő fotókat elhelyeztük egyesületünk galériájában, amely szabadon, bárki számára elérhető és megtekinthető. (www.alpokalja-fertotaj.hu – Galéria) A 10 állomás végére összeforrt, a küzdelemben megacélosodott csapatok nagy várakozással tekintettek a végső bírálatra. A zsűri, amelyet Wellner Andrea, a fertődi Porpáczy Aladár Középiskola igazgató asszonya vezetett, elmerült a végső döntés meghozatalában, és délután fél 3-kor eredményt hirdetett.
 
EREDMÉNYHIRDETÉS
 
Az eredményhirdetéshez a csapatok ismételten felsorakoztak, és meghallgatták a zsűri köszönő szavait, majd a kisbíró dobpergései közepette, az utolsó helyezéstől visszafelé, az egyre fokozódó hangulatban tudhattuk meg, ki is állhat a szalmabálákból összeállított dobogó 3., 2. és legfelső fokára: A harmadik helyen végeztek a Sopronkövesdi Zöld Szívűek. Nyereményük a soproni színházban játszott 10 db AIDA musical belépőjegy. A második helyre léphettek a fertőparti RépaRágók, akik csapatuk kohéziójának
továbberősítésére az Őrségbe mehettek egy a Nemzeti Park által vezetett túrára. Az első helyen, nagyon szoros küzdelemben végeztek, a szalmadobogó legfelső fokára léphettek az ikvaparti Kacsavadászok! Nyereményük egy 5*2 főre szóló őrségi, kétéjszakás hétvége.
A rendezvény elérte célját:
- felrázta a térség településeit, erősítette a térségi összetartást
- megmutatta, miért is jó egy évben egyszer másként is ünnepelni azt, hogy “jó itt élni”, buzdítva a fiatalabb generációt arra, hogy itt maradjanak a térségben
- megismertette a térség hagyományait, történetét egy egészen rendhagyó módon.
 
A célunk, hogy hagyományteremtő rendezvényt indítsunk, elérte célját, a vándorkupa most az ikvaparti Kacsavadászokhoz került, 2019-ben Sopronkövesd település és a Vidékfejlesztési Egyesület rendezésében újra küzdelem célpontjává válik.
 
A beszámolót készítette: Páliné Keller Csilla
2018. november
HKSzCsPSzoV
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10

Márton-napi játszóház

2018. november 11. 15:00

Fertőszentmiklós

11
12
13
14

I. HBB ülés

2018. november 15. 18:15

Hegykő, Tornácos Ház

Elnökségi ülés

2018. november 15. 18:45

Hegykő, Tornácos Ház

15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

Aktuális programok

2018. december 19. 17:00

II. HBB ülés

II. Helyi Bíráló Bizottsági ülés

2019. február 7. 17:00

III. HBB ülés

III. Helyi Bíráló Bizottsági ülés

Hírlevél

Ha elsőként szeretne értesülni legfrisebb híreinkről, iratkozzon fel naprakész hírlevelünkre

Feliratkozás